A napokban látott napvilágot a Pénzügyminisztérium előterjesztésében a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításának tervezete, amelyet szokatlan módon társadalmi egyeztetésre is felkínált a tárca. Élnék a lehetőséggel.
Noha idén markáns kamatemeléseket hajtott végre a Fed, és a pénzmennyiség csökkenésnek indult az Egyesült Államokban, még mindig sokkal több pénz van az amerikai gazdaságban, mint a koronavírus-válság előtt, ráadásul a hitelből történő vásárlások mértéke is egyre nő - írja a Barrons.
Bár a magántőkealapok továbbra is meghatározó szereplői a globális pénzpiacoknak, a jelenleg uralkodó pénzügyi és makrogazdasági hatások néhány sötétebb felhőt is sodorhatnak a szereplők fölé. A befektetők ezért kénytelenek lesznek az eddig jól bevált stratégiai irányokon módosítani, hogy a korábban tapasztalt hozamokat elérjék, vagy legalább megközelítsék.
Több mint egy hónapja annak, hogy az MNB közbelépett a forint megállíthatatlan zuhanását látva és 18 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az eddig eltelt néhány hét alapján sikeres volt a beavatkozás, hiszen a korábbi 430 feletti szintről visszakapaszkodott a magyar deviza. De mit jelent a shortosok elrettentése? Egyáltalán miért shortolják a forintot? És miért kellett 500 bázisponttal felemelni az irányadó kamatot? Ezzel végleg megmenekült a magyar deviza? Látható, hogy bőven vannak még nyitott kérdések, melyekre most megpróbálunk választ adni.
Volt négy évtized, amely folyamatos globalizációt eredményezett, ez azonban most több dolog miatt is megváltozott, egyetlen év alatt mindenki elvesztette megtakarításának 20-25%-át reál értelemben - hangzott el a Hold Alapkezelő mai sajtóeseményén. A szakértők a magyar gazdasági helyzet kapcsán elmondták, hogy a klasszikus túlhevülés esetét lehet látni, a belső kereslet elszállt, amire sem a költségvetési, sem a monetáris politika nem reagált időben. A befektetések közül most rövid távon a kötvénypiacban látnak nagyobb izgalmakat.
A következő években-évtizedekben tartós inflációs nyomás jöhet a világban, erre a gazdaságpolitikának rövid- és középtávon is reagálnia kell – mondta egy szerdai rendezvényen Virág Barnabás. Az MNB alelnöke szerint az év elejétől lassú lesz az infláció csökkenése, de jó esély van arra, hogy 2023 végén egyszámjegyű lesz az infláció.
A gazdasági növekedés folyamatosan lassul az OECD friss előrejelzése szerint, miközben az infláció erodálja a keresetek vásárlóerejét. Jövőre és azt követően is visszafogott lesz a globális GDP növekedése a szervezet előrejelzése alapján, ám ennél is súlyosabb lesz a helyzet, ha energiahiány lép fel. Ma már a '70-es évekhez hasonló energiaválságot élünk, mindeközben a háború következményei veszélyeztetik a globális élelmezésbiztonságot is.
A jegybank és a kormány folyamatosan egyeztet, minden esetben jelezzük az észrevételeinket - mondta Virág Barnabás keddi háttérbeszélgetésén. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy az inflációban akár még további meglepetések is "benne lehetnek a pakliban", az élelmiszerárak várhatóan tovább emelkednek majd.
Mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa helyben hagyta a 13%-os alapkamatot. A döntés kapcsán kiadott közleményben a jegybank kiemeli, hogy a magyar gazdaság (alaposan felborult) külső egyensúlya javulóban van. A jegybank kiemelten figyelembe veszi a devizatartalék-megfelelést, és ennek kapcsán jelezte, hogy az energiaimport és az energiaárak csökkenése miatt a devizapiaci egyensúly a korábban vártnál kisebb mértékű devizalikviditás nyújtással is megőrizhető.
Az előzetes várakozásnak megfelelően nem változtatott a 13 százalékos alapkamaton kedden a Monetáris Tanács. A kamatfolyosó két széle sem változik, azonban délután fontos lehet a jegybank közleménye és Virág Barnabás háttérbeszélgetése, amelyekben történhet utalás a valódi, 18%-os irányadó kamat jövőjéről is.
Délután három órától háttérbeszélgetésen számol be a kamatdöntés hátteréről Virág Barnabás. Az MNB alelnöke immár megszokott módon áll a nyilvánosság elé, elsősorban a kamatpályával és a kilátásokkal kapcsolatos szavaira figyelhetnek kiemelten a befektetők.
Unortodox kamatcsökkentést hajtott végre Magyarország, és ami a meglepetés, hogy ezt a gazdasági miniszter tette – írja legfrissebb blogbejegyzésében Zsiday Viktor. A befektetési szakember szerint ezzel a lépéssel Magyarország egyre inkább Törökország lesz.
Lengyelországnak van még némi mozgástere a monetáris politika szigorítására annak érdekében, hogy a reálkamatok kevésbé legyenek negatívak - mondta Przemyslaw Litwiniuk, a monetáris politikai tanács tagja a TOK FM műsorszolgáltatónak.
Kedden ismét összeül a Monetáris Tanács, hogy határozzon a kamatkondíciókról, azonban azok jelentősége jelenleg minimális, hiszen a napi betéti gyorstenderen állapítja meg a kamatot a jegybank. Így most elsősorban a döntést követő kommunikációra, a közleményre és az esetleges háttérbeszélgetésre lesz érdemes figyelni, ott hangozhatnak el új, eddig nem ismert információk. A szakértők ugyanakkor nem számítanak éles fordulatra az MNB-től, várhatóan marad az eddigi kommunikáció, mely arra hívja fel a figyelmet, hogy bármeddig készek elmenni az infláció elleni küzdelemben.
Szeptemberben és októberben is 20 százalék fölött volt infláció és a következő hónapokban még szinte biztosan tovább emelkedik. Nagyon valószínű, hogy az előttünk álló fél évben 20 százalék fölött marad az infláció Magyarországon. De mi lesz azután? Beragad magas szinten vagy gyorsan csökkenni kezd? Előbbire már több példa is volt korábban, az utóbbi pedig a hivatalos (kormányzati és jegybanki) narratíva. Ahhoz, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, érdemes megvizsgálni a jelenlegi infláció természetét, választ keresni arra, hogy milyen szerepet játszanak benne a külső és a belső tényezők, ezekkel kapcsolatban milyen várakozásaink lehetnek, és hogy mit mond a magas inflációs időszakok természetéről a fenti összefüggésekben a tudomány? A rossz hír az, hogy a hatékony inflációcsökkentés nem jár áldozatok nélkül, annak az útja a gazdasági növekedés és az életszínvonal visszaesésén visz keresztül. De ki bólintana rá önként erre? Ahogyan Oliver Hazard Perry amerikai tengerésztiszt mondta az 1813-as Erie-tavi csata során: találkoztunk az ellenséggel, és mi magunk vagyok azok…
A kamatok erőteljes emelése mellett érvelt Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke pénteken, amikor azt mondta, hogy még a gazdaság lassítása árán is hajlandóak további szigorításra.
A hosszú távú eredményességnek, sok esetben már magának az életben maradásnak vagy a játékban maradásnak a titka a jó szokások kialakítása mellett a megfelelő táplálékszerzési algoritmusok futtatása. Ez egy vadállatnál a szavannán magáról az élelem megszerzéséről szól, míg a kosárlabdában a pont a fizetőeszköz, a tőzsdén pedig maga a pénz. Mindeközben a tőzsdék világa is egyre jobban kezd hasonlítani a szavannára…
"Az arra vonatkozó jóslatok, hogy a részvény-, kötvény- és ingatlanárak mennyit fognak esni, és hogy enyhe vagy súlyos recesszió valószínűsíthető-e, elvétik a lényeget." - áll az Elliott Management hírlevelében. A hedge fund szerint ennél sokkal fontosabb, hogy a szélsőséges jelenségek és problémák olyan mennyiségben léptek fel egyszerre, hogy azok a második világháború óta nem látott következményekkel járhatnak.
Egyre erőteljesebben látszik, hogy az Európai Unióban a magyar inflációval van a legsúlyosabb probléma. Bár a balti országok hivatalos inflációs mutatói még magasabbak a magyarnál, de már a nyári számokból is kiderült, hogy a jóval kevesebb torzító hatást tartalmazó maginflációs mutató idehaza a legcsúnyább. Ez a tendencia szeptemberre még erősebb lett, a magyar árindex már messze a legnagyobb az EU-ban.
A brit jegybank a mai kamatdöntő ülésről csütörtökön kiadott közleményében azt valószínűsítette, hogy a brit gazdaság két évig tartó - a modern brit gazdaságtörténetben példátlanul hosszú - recesszió előtt áll. A jegybank 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre.